Díj

Kutatóegyetemek lehetőségei - Debreceni egyetemi és kutatóközpont példája alapján

Makadám Mérnöki Klub, 2011. október 10.

Az est házigazdája: Prof. Sarkadi Balázs

Előadó: Prof. Fésűs László

Az est bevezetőjeként helyzetjelentést hallhattunk a H2O projektről Sarkadi Balázs és Rácz Tünde Fatima előadásában

A Gábor Dénes Díjasok Klubja 2009-ben karolta fel a H2O alapítványt. A projekt múltját és jelenét Sarkadi Balázs és Rácz Tünde Fatima ismertette. A H2O program célja, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási integrációját hivatott elősegíteni. A programban 10 iskola 300 pedagógus és 2000 diák vesz rész, vidéki iskolák mellett két fővárosi intézmény is. Az alapítvány 20 MFt nagyságú szponzori támogatást fenntartásra és utókövetésre fordítja. (pl. Havonta 1000 db óravázlat javítása szükséges, ami idő és költségigényes folyamat.) A projekt hosszú távú eredményességét biztosítja a kötelező 5 éves részvétel a programban. Kihívást jelent a jövőben 10 iskola napi szintű ellenőrzése a magas színvonal megtartása mellett.

Prof. Fésűs László előadása

Debreceni Egyetem öt intézmény egyike mely a felsőoktatási intézményrendszer átalakítása során Kutatóegyetemi címet kapott. Az elit tagjai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség uniós pályázatán 3-3 milliárd forintot nyertek el. Fésűs László, a Debreceni Egyetem volt rektora előadásában a pályázat eredményeit, lehetőségeit mutatta be.

A projekt elemei:

  • Központi In Vitro Diagnosztikai Tömb építése projektelem
  • Centralizált gyermekellátás: gyermekfogászat, fogszabályozás és fogyatékos
  • gyermekek fogászati ellátása, helyreállító szájsebészet valamint Integrált
  • gyermek fej-nyaksebészeti maxillo-facialis ellátás projektelem
  • Transzplantáció fejlesztés-vesetranszplantációs műtők kialakítása projektelem
  • Gyermekintenzív ellátás fejlesztése projektelem
  • Centralizált ellátás: Pathológiai és Igazságügyi Intézet tömbösítse

Az előadó kiemelte, hogy a projekt keretében nemcsak épületfejlesztés történt. Az egyetemi infrastruktúra és laborvizsgálati lehetőségek is kibővültek:

1) Pneumatikus Csőposta rendszer – (több mint 20 klinika épület 49 állomásáról biztosítható a mintaszállító kapszulák küldése és fogadása)

2) Általános laborvizsgálatok fejlesztése.

  • kémiai és speciális fehérjevizsgálatokat végző nappali és ügyeleti analizátorok cseréje.
  • A csőpostán érkező vonalkódos minták olyan preanalatikai egységbe jutnak, ahol a centrifugálást, szortírozást és az analízist automata rendszerek segítik.
  • A lemért mintákat egy hűtött posztanalitikai robot tárolja 3 napig.

3) A speciális laborvizsgálatok fejlesztése

  • Nagy kapacitású áramlási citométer (10 színű jelöléssel)
  • „Melting-curve” analízis automata, valamint egy új generációs szekvenálókészülék beszerzése - molekuláris diagnosztikai vizsgálatok leletátfordulási idejének rövidítése és jelentős vizsgálati profilbővítés
  • Tömegspektrométer beszerzése, mely részben a molekuláris diagnosztikai vizsgálkati profilbővítéshez részben pedig a gyors mikrobiológiai diagnosztika fejlesztéséhez szükséges.

Az egyetem a modern eszközparknak is köszönhetően a nemzetközi trendeknek megfelelő kutatásokat folytat. Kiemelten fontos kutatási terület a személyre szabott orvoslás, aminek alapja a biomarker kutatás. A módszertől azt várják a kutatók, hogy meg növekedjen a kezelés hatékonysága.

A Klinikai Genomikai Központ Projekt szemléletű felépítéssel, nyílt műszerfoglalási naptárral rendelkezik. Évenkénti műszerhasználati képzéssel.

Extracorporális Életmentő Program megvalósítása érdekében 1770 m2 területen Közép-kelet Európa egyik központjaként a saját alap- és klinika kutatások eredményét felhasználva, a világ élvonalát jelentő diagnosztikus és terápiás eljárások bevezetését, kidolgozását és fejlesztését vállalták fel.

Az előadó elmondta, hogy a hazai felsőfokú intézmények tudományos aktivitását jól szemlélteti az OTKA pályázaton elnyert összegek nagysága. Minden szakterületen egyaránt lehet a forrásra pályázni. A Debreceni Egyetemen egyértelműen az Általános Orvosi Kar volt a legíkívabb.

Az egyetemen kiemelkedő teljesítményű nemzetközileg elismert alapkutatásokat végeznek a következő témakörökben:

  • Molekulatudomány, benne gyógyszerkutatás
  • Fizikai-, számítás- és anyagtudomány
  • Molekuláris medicina
  • Egészség- és Környezettudomány
  • Magyarságtudomány és nyelvelmélet

A Szenátus és a Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács mellett a magas tudományos fokozatú tagokból álló Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács biztosítja az kutatási terület megfelelő működését.

Feladatai:

  • Stratégia és Jövőkép kialakítása, folyamatos megújítása
  • A kutatóegyetemi program (ezen belül projektek) szakmai irányítása, felügyelete
  • Együttműködés a nemzetközi tanácsadó testülettel
  • Széles nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítés kutatóegyetemekkel és intézetekkel
  • Új pályázati és egyéb források szerzése

Az előadó szerint a siker feltételei:

  • A kutatóegyetemek belső világában és országosan (pályázati rendszerek, MTA) érvényesül a tudományos kiválóság értékrendje
  • Kialakul a kari hierarchiától független, kiemelt figyelem és támogatás a fókuszterületek mentén; a kutatóintézetté szerveződés lehetősége
  • Hatékony tehetséggondozás és kutatóképzés
  • A hazai és EU K+F finanszírozás biztosítja a szükséges pályázati forrásokat
  • A sikeres kutatóegyetemek kiemelt finanszírozása tartósan beépül a hazai felsőoktatásba

A jegyzőkönyvet készítette: Juhász Anna

Feliratkozás a legutóbbi változások RSS listájára Az oldal DokuWiki motorra épül Üzenet az adminisztrátornak