2018. május 24., Makadám Klub

A klubestet Darvas Ferenc klubelnök nyitotta meg, bemutatta az előadókat.

A felvezető előadó Dr. Gulyás László, az EIT Digital magyarországi irodájának igazgatója volt. “Az okos szolgálóleány meséje” című előadásában kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia (MI) kutatása és fejlesztése újabb reneszánszát éli. Így újra az érdeklődés, a spekuláció, az aggodalmak és talán a jövővel kapcsolatos remények fókuszában áll. Erre reagálva áttekintőt hallhattunk az MI történetéről, az előadó szót ejtett a folyamatosan változó elvárásokról, az MI definíciójának „megfoghatatlanságáról” és az ebből fakadó hullámzásról. Vagyis a lelkesült reménykedéssel vegyes aggodalmak felerősödéséről, amelyet a csalódott kiábrándulás, a be-nem-teljesültség általános érzése követ. Pontosabban követett eddig mindig, dacára annak, hogy a terület technológiai eredményei szépen, monoton rendben gyarapodtak, megbízhatóan kiszolgálva az ipari és lakossági igényeket. Kitért arra is, milyen szerepet játszott az internet és a mobiltelefonok elterjedése a mostani, legfrissebb MI hullám létrejöttében. Továbbá rámutatott az eddigi hullámokhoz képest tapasztalható legfontosabb eltérésekre, beleértve az üzleti vállalkozások, és rajtuk keresztül az intézményi befektetők meghatározó szerepét is. Az előadás egy rövid és szubjektív „kockázatelemzéssel” zárult.

Gulyás László prezentációja.

A második előadó Prof. Csepeli György c. egyetemi tanár, ELTE „Ember 2.0. A szuperintelligencia kora.” című prezentációjában kifejti, hogy a 20.sz végén kezdődött kommunikációs forradalom a 21. század elejére a világ minden pontját elérte. Az emberiség kulturális, politikai, gazdasági töredezettsége, sokfélesége megmaradt, de ma már nincs olyan pontja Földkerekségnek, ahova ne érne el az embereket és a dolgokat összekapcsoló hálózat. Ez a folyamat párhuzamosan zajlik az ember észt helyettesítő mesterséges intelligencia alkalmazásokkal, melyek hálózatra kapcsolódásának gazdasági és társadalmi hatásait csak sejthetjük.

Csepeli György prezentációja.

Az előadás felvetette, hogy az evolóció talán nem ért véget a homo sapens megjelenésével. A hálózatra kapcsol újgenerációs mesterséges intelligencia alkalmazásokkal elérkezik a szingularitás kora, amikor az emberi észnek meg kell mérkőznie az általa létrehozott szuperintelligenciával. Az episztemológiai tudás kiváltása a mesterséges intelligenciával azonban az emberi történetnek nincs vége. A feladat az axiológiai tudás újrafelfedzése, a jó, a rossz, a szép a rút, az üdvözítő és a kárhozatos közötti különbségtétel újra megtanulása. Az ember titkát csak az ember fejtheti meg.

Dr. Daróczy Bálint Ph. D. tudományos segédmunkatárs, MTA-SZTAKI - Informatikai Kutatólaboratórium harmadik előadóként szólalt fel. Előadásának címe „A gépi tanulás lehetőségei és korlátai.”

Az előadás során részletesen bemutatta, hogy az adatvezérelt gépi tanulási modellek, ezen belül is a mesterséges, mély neurális hálózatok térnyerése szemmel látható a mindennapokban. Megvizsgálta, hogy a jelenlegi tudásunk szerint mi tekinthető a közeljövőben lehetségesnek és milyen elméleti, illetve technikai problémák merülnek fel, kitérve a problémakör társadalmi aspektusaira és jogi korlátaira.

Daróczy Bálint előadása.

Az előadók sorát Prof. Szeredi Péter c. egyetemi tanár, BME zárta „A Prolog logikai programozási nyelv” című előadásával.

A Prolog alapgondolata, a számítógépek matematikai logika nyelven történő programozása. Az előadás erre mutatott egy-két példát, majd a közelítésmód eddigi sikereiről, kudarcairól, jövőbeli lehetőségeiről elmélkedett.

A jegyzetet Ács Tünde Fatima klubtitkár készítette.